A Cyan (cián), Magenta (bíbor) és Yellow (sárga), a szubtraktív (kivonó) színkeverés alapszínei, s negyedikként a feketével, mint kulcsszínnel (Key color) kiegészítve a nyomdatechnika alapszínei.

Minden nyomdai reprodukcióra szánt grafikát e négy szín kivonataira kell bontani. A nyomtatás során a színkivonatok egymás után kerülnek a papírra és a folyamat végén a szubtraktív színkeverés szerint együttesen a kívánt grafika színeit adják vissza.

A legnagyobb probléma ezzel kapcsolatban, hogy a digitális képbemeneti eszközök (digitális fényképező, scanner), valamint maga a szerkesztéshez használt számítógép monitora is RGB színtérben dolgozik, így ezeket a bemeneti állományokat konvertálni kell. Fontos, hogy ezt a konverziót a bemeneti állományokon (képeken) külön-külön végezzük el és a felhasználás, a nyomdai dokumentum szerkesztése már CMYK színtérben történjen, soha ne a teljes kész anyag kerüljön utólagosan konvertálásra!

Bővebb információ (angol nyelven) a CMYK színtéről a Wikipédián.

Ma a nemzetközi szabvány szerinti papírméreteket használják minden országban, kivéve az Egyesült Államokat, Kanadát és némely más amerikai országot.

Ezt a nemzetközi szabványt ISO-nak hívják.

A Magyarországon használatos méretek is a német DIN, illetve a nemzetközi ISO szabvány elvét követi. Jelölése egy nyomtatott nagybetűből (fő méretsorozat jele), és egy számból (az alapméret felezésének a száma) áll.

A szabványosítás úgy történt, hogy vettek egy 1 méterszer 1 méteres papírt, ennek az átlója a √2, tehát a rövidebbik oldal 1 méter, a hosszabik, pedig 1,412, azaz √2, ezt nevezték el B/0-nak. A másik alapméretet, úgy alakították ki, hogy a területe pontosan 1 négyzetméteres legyen, ennek a neve lett az A/0, a papírméretek kiinduló alapja.

• A sorozat: Az A0-s papírív mérete 841×1189 mm. Területe 1 m². A közhasználatban elterjedt A4-es méretet az A0-s méret négyszeri felezésével kapjuk.
• B sorozat: A kiindulási méret (B0) 1000×1414 mm. A hosszabbik oldalt általában lekerekítik 1400 mm-re.Régebben ezt BB ként jelölték. Ma már a köznapi szóhasználatban a kerekített méretet hívjuk „B”-nek.
• C sorozat: A ritkábban használt „C” méretsorozat nagyjából középarányosa az előbbi kettőnek, kiindulási mérete 917×1297 mm. általában borítékok méretezésére használják.

Papírméretek milliméterben:

A B1 mérete az A0 és az A1 között van nagyjából félúton. A C sorozat, melyet az ISO 269 definiál, az azonos számú A és B között van félúton. A C0 ezáltal valamivel nagyobb, mint az A0, a B0 mérete pedig a C0 méretét is meghaladja valamivel. Ez borítékolás szempontjából is előnyös. Például egy levél, melyet A4-es lapra írtak, belefér egy C4-es borítékba, amely viszont egy B4-esbe illeszthető. Létezik az A4-es méretnek egy speciális mérete, az LA4. Ezt naggyából az A4 hosszabbik oldalának harmadolásával kapjuk, mérete 100×210 mm. A hivatalos levelek (például számlalevelek, havi számlaegyenlegek) is zömében ilyen méretűek. Az ehhez tartozó borítékméret szintén LA4-ként van jelölve, de mérete 110×220 mm.

A nyomdaiparban az elmúlt években megjelentek más méretek is. Egyrészt a nyomdagépek általában nem tudnak a papírív teljes felületére nyomtatni, másrészt a továbbfeldolgozáshoz használt jelöléseket is rá kell nyomni a papírra. Ezért többnyire eggyel nagyobb méretű ívre nyomnak, mint a kellő méret. Ezért például az „A” méretű termékekhez többségében a 640×900 mm-es méretet használják. Ez nagyjából megegyezik a C1 mérettel, de annál mindkét irányban közel 20 mm-rel kisebb, ezáltal gazdaságosabb.

A papírok oldalarányának meghatározására megfelelőbb a milliméterben való mérés, mint a könyvméreteknél szokásos, kevésbé pontos centiméter. Van azonban egy olyan tűréshatár, hogy a 150 mm-nél rövidebb papírhossz esetén plusz-mínusz 1,5 mm elfogadható, alkalmazható rá a méretmegjelölés. A 150 és 600 mm közti hosszúságnál plusz-mínusz 2 mm-t engednek, a 600 mm-nél hosszabbaknál pedig plusz-mínusz 3 mm-t fogadnak el.

Bár a világ legtöbb részén az A4 szabványméret, az ilyen méretű papír nem fér be az USA-beli háromkapcsos iratgyűjtőbe (bár a kapcsos iratgyűjtőknél olyan szabvány is létezik, ami összhangban van a nemzetközi papírmérettel). A ritkább E5-ös papír azonban közel egy milliméterrel hosszabb az Amerikában szabványos levélméretnél, noha kb. 1,6 cm-rel keskenyebb. Az A4-es lapról E5-ösre készült fénymásolatokat egyszerűen 95%-osra kicsinyítik, míg E5-ösről A4-esre másolásnál 105%-ra nagyítják. Mivel a nemzetközi cégeknél az A4-et használják, honlapjukat (akár az ISO honlapját is) az ilyen méretű, tehát hosszabb papírokra való nyomtatáshoz tervezik. Ha ezeket igazítás nélkül nyomtatják amerikai levélméretű papírra, az oldal alja újabb lapra fog kerülni.